Példa a párhuzamos monológra

Ha láttad az Összeomlás című filmet, akkor a gyorsétterem jelenet megfelelő elemzése és hasznosítása sokat segíthet számodra a mindennapokban. Hogyan ?
Ha megfigyeled, a Főhős (William Foster) betér egy gyorsétterembe, hogy reggelit egyen. A gyorsétterem eladója és üzletvezetője sem szolgálja ki őt arra hivatkozva, hogy az üzlet előírása szerint csak 11:30-ig szolgálnak fel reggelit. Itt kezdődik a Főhős, azaz a Vevő és az üzlet dolgozói, azaz az Eladó oldal közötti kommunikációs hiba, hiszen mindkét oldal csak a saját monológját ismételgeti. A Főhős azt ismételgeti, hogy reggelit kér, míg az Eladó oldal azt ismételgeti, hogy 11:30 után már nem adhat reggelit. Ez nem párbeszéd, hanem monológok sora, amiből soha nem lesz megoldás. Ha Sheila az eladó odafigyelt volna William Foster első közlésére, miszerint kért egy sonkás-sajtos omlettet egy adag sült krumplival, akkor erre az értő figyelem alapján adott válasz az lett volna, hogy sajnos csak az ebéd menüből tudja az ehhez hasonló menüt ajánlani, kóstolja meg azt. Ezzel elkerülhető lett volna mindaz a vita, kellemetlenség, ami a filmben a hibás kommunikációból eredt. Tehát, fel kell ismerni azt, hogy a kommunikáció odafigyelésen és a másik fél közlésére adott információn, lehetőségen, javaslaton, stb. kell alapuljon és ebből lehet megoldás. Ezzel elkerülhető és megelőzhető számos kellemetlenség, idegeskedés és adott esetben ennél még több is, pl. időveszteség.

kommunikációs hiba: probléma elkendőzése

A problémák elkendőzése

A kommunikáció, megbeszélés során fontos az, hogy a konkrét probléma meg legyen fogalmazva és ki legyen mondva. Ha a beszélő fejében folyton az jár, nehogy véletlenül olyat mondjon, amivel megbánthatja a másikat, általában olyan, mintha nem mondana semmit. Tehát, a túlzott finomkodással a probléma nem jut el a másik félhez vagy olyanként jut el, hogy azt nem tekinti lényegesnek. A nyitott és őszinte kommunikáció elengedhetetlen, ha valóban az együttműködés a cél. A leggyakoribb hibák egyike, hogy ahelyett, hogy valóban meghallgatná a másikat, már a saját verzióját tényként kezeli és válaszát erre a verzióra fogalmazza meg. Erre érdemes figyelni, mielőtt reagálsz.
A nyitott és őszinte kommunikáció viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy a problémát ne kulturált módon fogalmazd meg. Ugyanazt a gondolatot több módon is ki lehet fejezni, de a legjobb verzió az, amelyik nem bántó és könnyen érthető.

Szakadékképzés

Ha a másik felet nem értő figyelemmel hallgatod, ha csak a saját elképzelésedet akarod a másikra ráerőltetni, azzal csak a szakadékot képezed a másik fél és magad között.
Ha a megbeszélés során nem a konkrét problémára keresnek a felek választ, megoldást, hanem helyette egymásra zúdítják a panaszaikat, akkor előbb a panaszokat kell közösen rendezni, megnyugtató módon és csak ezt követően lehet a konkrét problémát megbeszélni, rá megoldást keresni.
Szakadék képződik a felek között akkor is, ha a felek nem képesek vagy nem hajlandóak sem a másik fél igényeit megérteni, a másik fél megoldási ajánlatát átgondolni, sem a saját álláspontjukat kialakítani.
A fenti példák a szakadékképzésben még bővíthetők.
Amit fontos látni az az, hogy a szakadékképző magatartások, megnyilvánulások egyike sem vezet a partnerséghez, tehát, ezek mind mind meggátolják a megbeszélést és a mindkét fél számára elfogadható, közös, kompromisszumok mentén kialakítható megoldást.